🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Henrik, II.
következő 🡲

Henrik, II., Szt, Liudolfing (Bad Abbach, 973. máj. 6.-Pfalz Grone, 1024. júl. 13.): német–római császár. - II. Henrik bajor hg. fia, I. Henrik ném. kir. dédunokája. 995: szász hg. 1002: a ném. főpapság támogatásával ném. kir. Uralkodását No-ban a hg-ekkel vívott harcok töltötték ki. Központosító törekvéseiben igyekezett az Egyh-ra támaszkodni, számos birtokot adományozott a ppségeknek ill. apátságoknak. 1007: ppséget alapított Bambergben. 1003-18: több sikertelen hadjáratban igyekezett Vitéz Boleszláv lengy. kir-t ném. hűbér alá kényszeríteni. 3x vezetett hadjáratot Itáliába, ahol sikerült megállítania Bizánc D-itáliai terjeszkedését. 1014: cs-rá koronázták. Vele kihalt a szász uralkodócsalád. 1146: sztté avatták. - Ikgr. Szt Kunigundával együtt még életükben ábrázolták őket, mint alapítókat, egész kis alakban Krisztus lábánál az ún. bázeli antipendiumon (készült 1019: a bázeli Münster fölsztelésére, ma: Párizs, Cluny-múz.), az 1014 e. készült bambergi perikópás kv. és a regensburgi sacramentarium koronázási képein. Legjelentősebb kk. monumentális ábrázolásuk a bambergi dóm Ádám-kapujának keretére 1235 k. készült figurájuk. Mint a dóm és a ppség alapítói állnak az egyetemes tört-et felölelő programban Ádámmal és Évával, Péter ap-lal és Szt István vt-val. ~nél birod. jelvények, Kunigunda kezében tp-modell van, akinek saját attrib-a az ekevas. Legendája szerint hűtlenséggel vádolták, s ő ártatlansága bizonyságaként izzó ekevasakon lépkedett. E jelenetet ~ sírján is ábrázolták (T. Riemenschneider, 1499-1513). A síron szerepel még: a kulcs-csoda, Szt Benedek meggyógyítja ~et a vesebajától, ~ álma a lélek megméretéséről és halála. E 3 utóbbit külön-külön is gyakran ábrázolták. B.J.-**

Meyers XI:638. - Sachs 1980:171. - Fleckenstein 1980:203. - Engel-Holtz 1990:84.

Henrik, II. (1133. márc. 25.-Le Mans, 1189. aug. 6.): angol király (ur. 1154-89). - I. Henrik király unokája. Házassága révén Fro. nagy részét és Íro-ot is megszerezte. Nagyapja szellemében uralkodott, jelentős támaszt talált kancellárjában és barátjában, Becket Szt Tamásban, akit egyhpol. meggondolásból 1162: kinevezett canterburyi érs-ké. Remélte, hogy az egyh. és világi hatalom egyesítése Tamás kezében biztosítja számára a korlátlan hatalmat. Az érs. azonban azonnal lemondott a kancellárságról, és 1163: a westminsteri zsin-on az egyh-at védelmezve szembeszállt ~kel, 1164: Fro-ba menekült. III. Sándor p. közvetítésével ~ 1169: megbékélt Tamás érs-kel, aki hazatért Angliába. Ellentétük azonban kiújult, s ~ fenyegetését halálos ítéletnek értelmezve a kir. tudta nélkül lovagjai 1170. XII. 29: megölték az érs-et. - E gyilkosság, annak ellenére, hogy 1172: a pápa föloldotta ~et a kiközösítés alól, megingatta ~ trónját. Utolsó éveit családi viszályok, fiainak lázadásai nehezítették. **

LThK V:184.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.